Látszólag el is ért a házhoz amit keresett, ugyanis a kapunál befordult.
-Erenur!-Hallatszott a parancsszó, s a férfi egész egyszerűen átolvadt a vaskapun.
A szeme elé egy gyönyörű kert tárult, ám a férfi szemében ismét csak az undor és a megannyi emlék cikázott. El indult a ház felé, vagy nevezzük villának, s egy egyszerű karlendítéssel beszakította az ajtót, úgy hogy még a közelében sem volt. Érdekes mód, most a kutya nem ugatott, s a riasztó sem kapcsolt be, mintha az ajtó betörésének pillanatában megfagyott volna az idő.
A villából, egy idősebb férfi lépett elő, vérvörös selyem pizsamában.
-Mester?-Kérdezte a férfi
-Nem érek rá a formalitásra, hol van a ő?
-De mester, nem veheted el tőlünk, nem teheted ezt velünk!-rimánkodott a pizsamás.
-Ahhoz a lényhez semmi közöd, csupán azért adtam neked oda, hogy vigyázz rá, és akkor csak azért helyeztem a gyermeked halott testébe, hogy vigyázz rá, és épp ezért felejtettem el vele mindent, és mindenkit a múltból, hogy ne kerüljön bajba, és ne próbálja fel keresni őket.
-Tudod mester, amikor bebörtönzött téged az az átkozott Vergil, akkor itt a földön nagyon megváltoztak a dolgok...-mondta cinikusan a pizsamás
-Mire gondolsz?
-Hát...nem hiszem, hogy én vagyok a legalkalmasabb, hogy elmondjam neked...
-Mit?-Kérdezte a magas férfi, remegő hangon.
-Asmodeus nagyúr nem osztotta meg veled?
-Nem tudok semmiről, csak azt tudom, hogy el kell kapnom a fényt.
-Mesterem...szánalmas, hogy egy egyszerű fejvadász lettél.
-Mond gyorsan, hogy mi történt, vagy kitépem a szívedet- és ezt mind olyan magabiztossággal mondta, hogy még az idő is beleremegett.
-Hát lássuk, mikor Vergil letépte a szárnyaidat, a szarvadat és kitépte a szívedet, hogy aztán abba az isten háta mögötti börtönbe zárjon.. persze mind tudjuk, hogy árulás volt az egész, és te nem tettél semmi olyat amivel a felsőbb hatalmat gátoltad volna célja elérésében...-mondta a pizsamás undorral a torkán, majd végigmérte mesterét.
-Szóval azután a maradék Dewák úgy gondolták, hogyha már a vezetőjük is démonná lett, akkor minek maradjanak a földön, s levetve emberi testüket fény-lényként távoztak az ég felé. Ekkor láttunk utoljára angyalokat, démonokat, dewákat meg ezeket... A fiammal éltem tovább, akinek fura mód, saját szabad akarata lett, most 17 éves, és alszik a szobájában a barátnőjével. Minden az érkezésetek előtti állapotba ugrott vissza, ám egy hónapja körülbelül, egy puszta szent fényből álló kígyó szerű szárnyas lény gyűrűzte körbe a várost, s az emberek elkezdtek emlékezni a múltra... ekkor egy hatalmas robbanás söpört végig a területen, és elöntött mindenkit forrósággal. Egy kis idő után megjelent Pyron a vörös Dewa és Yrival a zöld. Isten Genezisét keresték, majd tovább léptek pár nap múlva.
-Érdekes... akkor egy pillantást had vessek a fiúra.-nyögte a férfi.
-Az nem árthat neki...-mondta higgadtan a pizsamás.
A magas férfi, besétál a házba, majd az ajtót visszailleszti a helyére, úgy hogy a töréseket is beforrasztja. Majd megvetően ránéz a pizsamásra, s egy egyszerű mozdulattal megragadja a torkát, s azonnal el is töri.
-Nem veszem többé hasznodat...kutya...
Egyenesen sétált fel a lépcsőn, mikor megpillantott egy hatalmas keresztet, ami mögül éteri energia árad. Bizonyára ez lehet az a helyiség ahol a sátán genezise lakik. Szépen lassan kinyitja az ajtót, majd könnyed mozgással besétál. Tiszta szoba ez, s a hatalmas franciaágyon, egy szőke félhosszú tépett hajú fiú fekszik, mellette pedig egy törékeny virágszálnak kinéző fiatal lány.
A férfi odasétál az ágyhoz, és megsimogatja a fiú fejét.
-Ébredj fel Dracul...ébredj fel...
-Mi? Ki maga?- Pattant fel a fiú.
-Dracul, én egy közeli ismerőse vagyok édesapádnak..rossz hírt kell közölnöm veled.
-Micsodát?-Kerekedett el a fiú szeme
-Édesapádat az imént megtámadták és meggyilkolták!
-Ez most ugye valami hülye vicc?-kérdezte a fiú.
-Nem Dracul, ez a valóság!
-Miért hív engem Draculnak?
-Mert ez a valódi neved, na mindegy... erről majd később. Most velem kell jönnöd.
-Na és Amanda? Őt nem hagyhatom itt...
-Ne aggódj... keltsd fel, majd elvisszük haza aztán mehetünk.
A fiú felkelti álmából barátnőjét, akit megrémít az idegen magas, girhes alak, akit nem tud hová tenni az összképben.
-Justin... ő kicsoda?És mi történik itt?-Kérdezte Amanda
-Amanda, meghalt az apám, és ezzel az úrral kell mennem.
-Micsoda? Meghalt?
-Meg...-hajtotta le a fejét a fiú
Ekkor odakúszott hozzá a lány, s szorosan átölelte.
-Psszt, kincsem, nem lesz semmi bajod. Én itt vagyok neked...én itt
A férfi kezdte kicsit kellemetlenül érezni magát, ezért úgy gondoltam be mutatkozik:
-Egyébként Kain Desprada vagyok, és a bácsikád Justin...
-Akkor miért van az, hogy még sosem láttalak?
-Külföldön voltam, és mind ezidáig nem tudtam visszajönni, ám most meglátogattam apádat, s mikor idejöttem már halott volt.. szegény ember.-hajtotta le álszenten a fejét Kain.
***
-Justin, egy ideje már készültök, úgyhogy jó volna ha sietnétek.-Kiáltott fel a férfi.
-Biztos, hogy haza találsz, ha kölcsön adom a kocsimat?
-Persze, de most magaddal törődj szerelmem.-jelentette ki Amanda.
-Én mindig csak veled-S a szerelmes pár átölelve egymást sétált le a lépcsőn, aminek az alján már Kain állt.
-Na végre!-Sóhajtott fel a férfi...-akkor most már mehetünk gyerekek?-kérdezte.
-Vigyázz magadra szívem.
-Te is életem- s így elbúcsúzott egymástól a pár, s mentek a maguk dolgára.
Az autó amelyben Kain és Justin ült, egy egyszerű fekete személykocsi volt, ám ez nem zavartatta egyikőjüket sem, csak egész egyszerűen haladtak előre, s Justin azt se tudta merre, csupán előre.
-Na és mond csak bácsikám... hol voltál eddig?
-Börtönben...
-Börtönben? Börtönben hol?
-A Pokolban...
-Miért? mert félreértés történt, és engem zártak be, egy másik személy helyett, aki megkapta a teljes hatalmamat, és én démonná lettem.
-Na ne viccelj..
-Szerinted viccelek?-S ekkor Kain szemei fehérré változtak és elmosolyodott.
-Mi a franc? Te meg mi a halál vagy?
-Mondtam.. démon vagyok...
-És..és.. mit akarsz tőlem?
-Segítséget...
-Tőlem? Hogy vársz segítséget?-S ekkor leparkolt az autó, majd a két alak kiszállt.
-Úgy, hogy te vagy a Sátán Genezise...
-Az meg mi?
-Most komolyan tartsak Teológia órát? Neked? ...na jó...-Sóhajtott a férfi.
-A kezdetekben Volt Jahve aki megteremtette az egész mindenséget, s a gyermeke Lucifer.Bibliai hülyeségek satöbbi... Ám mikor fellázadtak az angyalok... ami természetesen már előre le volt zsírozva Jahve-val, Lucifer és Jahve tudatából kiszakadt egy-egy apró dolog.. a Genezis... így lett a Sátán Genezise és az Isten Genezise. A Geneziseknek egy feladatuk volt: Jegyzetelni... Korlátlan hatalmat kaptak, és bármibe bele szólhattak, ami nekik tetszett... angyal szerű lények voltak, és manipulálhattak mindent, ám mindig helyesen kellett cselekedniük. Aztán megteremtették a 6 Dewát akik óvták a Genázikat 3-3. Az egyik oldalhoz sem tartozhattak, a Dewák hasonló hatalommal bírtak mint az angyalok és a démonok.. ja és te vagy a Sátán Genezise.
-És...hogyan segíthetnék?
-Hát... ne állja sátán oldalára, hanem az én oldalamra..és meg ígérem, hogy nagyon közeli barátok leszünk-nevetett fel Kain.
***
-Percival!Percival!-Kiáltott egy lány.
-Mi az?-Kérdezte Percival
-Elkéstünk, már elmentek.
-Mindkettő?
-Mindhárom...
-Csak nem...Kain?Tátotta száját Percival-Aquarion ideges lesz...-rázta meg ősz haját.
-Akkor most?
-Majd idővel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése