Diary In The Dark 2

Szóval.. ott tartottam, hogy megláttam azt a lányt az asztalnál és gondoltam megkérdezem mit szeretne inni. A későbbiekben kiderült, hogy neki bejött az, hogy hosszú a hajam és van tetoválásom. Én meg tudtam, hogy nekem bejön a nagy melle meg a szép arca. Gondolkodtam, hogy felszedem esti numerának, de arra jutottam, hogy érdekel ki ő, hisz nagyon ritkán látok hozzá hasonló szépségeket.

-Szia, mit iszol?-kérdeztem

-Szia, egy vodka narancsot-válaszolt valami túlvilági hangon.

-Tessék-kitöltöttem neki- erre a vendégem vagy.

-És mond csak, mi járatban errefelé, nem láttalak még ez előtt-kérdeztem.

-Keresek valakit, valakit aki elég különleges ahhoz, hogy segítsen nekem.

-Én ismerem a várost, ha gondolod.-mosolyogtam rá.

-Tulajdonképpen van térképem, és valamennyire én is ismerem a várost. Én egy személyt keresek, az a neve, hogy: Andrew Mosis.

Ekkor elkerekedtek a szemeim, hisz én vagyok Andrew Mosis, vajon mi a francot akar tőlem?

-Őőőő... hát, én vagyok Andrew Mosis.

-Kitűnő... azonnal velem kell jönnöd Andrew-mondta

-Micsoda? Te meghülyültél vagy mi? Miért mennék veled?

-Szükségem van rád Andrew.

-Állj cica, mi az, hogy szükséged van rám? Nem is ismersz.

-Hidd el, ismerlek. Jobban mint te magadat!

-Mi van? Jó ez hülyeség szivi, ne haragudj nekem dolgom van.

-Keress fel Andy...keress fel.

Leírta a számát és a pultra rakta a pia árával és borravalóval. Fura mód eltűnt, szó szerint köddé vált egyik pillanatról a másikra. Az a nap volt új életem kezdete. Hazafelé a bárból beszélgettünk Dan-el.

-Ember, hallod valami csaj azt mondta, hogy jobban ismer mint én saját magamat, tudta a nevemet, és hogy szüksége van rám.

-Biztos valami flúgos liba, öregem...hagyd a francba.

-De megadta a számát.

-Hát akkor hívd fel, vagy bánom is én...

Hajnalodott, és lefekvéshez készültünk, mikor megfordult a fejemben, hogy felhívom. Tárcsáztam.

-Szia Andy.

-Mond el kérlek ki vagy te és honnan ismersz?

-Egyenlőre az maradjon az én dolgom, szóval készen állsz?

-Mégis mire?

-Jaj, nem mondtam bocsi, a kiképzésedre.

-Kiképzés?

-Előbb utóbb megtudod. Most elmondok neked valamit Andy, a világ amit te ismersz sokkal összetettebb mint ahogy az gondolnád. Érdekes lények mászkálnak a sötétségben, elhitetve veled, hogy ők emberek. Van egy szervezet, ami ezeket a lényeket próbálja meggátolni, nevezd ahogy akarod: vadász, őrző, paladin, letaszított, ahogy érzed. De akaratodon kívül, és megjegyzem ez jóval felülmúl téged, gyermek korod óta tagja vagy, te is és Dan barátod is. A ti feladatotok is az, hogy megóvjátok az embereket az ártó lényektől. Nem akarlak kényszeríteni, de ha nem indulsz azonnal San Diego irányába akkor az eddigi életek romokba hever. Óvjátok meg a barátaitokat, ha annyira fontos nektek. Továbbá, rengetegen meg akarnak majd gátolni, hogy ide érjetek. Lent vár egy autó, benne hamis személyik, iratok, bakkártyák, slusszkulcs, és egy könyv ami segít titeket. Bármiféle természetfelettit tapasztaltok elpusztítjátok. Érthető?

-Mi van?

-24 órát kaptok

Ekkor megszakadt a vonal

Diary In The Dark

Azt kell mondjam, minden elkezdődik valahol. Ahogy ez a szál cigaretta is pár perce még csak elkezdődött, nemsokára véget fog érni. Igazából össze vagyok zavarodva. Nem tudom miért vagyok itt vagy, hogy egyáltalán hol van az az itt. Nem tudom mik ezek a gondolatok amelyet megfogalmazódnak most bennem. Ha sorra venném az engem idáig vezető események sorozatát, valószínűleg belekavarodnék, és még jobban megfájdulna a fejem. De, hogy legalább valami mentsváram legyen ebbe a fertőbe melyet világnak nevezünk, legalább kiírom magamból. Tudjátok, lehet az is, hogy az eddigi életem egyfajta komédia(komédia..mintha isten szerepét egy csapat 10 éves gyerek játszaná és poénokat találna ki amelyekkel szórakoztatják mindennapjaimat), de a vége egyáltalán nem móka és nevetés. A gyerekkoromat szörnyű felidézni, nem is igazán emlékszem rá. Amennyit a szüleimről tudok, az mind-mind elenyészett már az évek alatt. Nem túl sokszor voltam velük, hiszen könnyebb volt odaadni valami rokonnak aki 1-2 hétig figyelt rám. Tudjátok egy 8 éves gyereknek nem túl nagy felüdülés az, ha az ideje nagy részét a pszichológus keresztanyjánál tölti. Nincs igazán túl sok játék amivel elfoglalhatja magát. Mivel fenn állt ez a probléma így hát elkezdtem olvasni azokat a könyveket amelyekből ő mindig keresgélt egy-két dolgot, vagy bekezdést. A könyv egyetlen szavát sem értettem, se tudjátok milyen egy gyerek: amit nem ért azt megkérdezi. Valami csoda folytán egyre intelligensebb lettem, de a mentális tulajdonságokért fel kell hagyni a szociális dolgokkal. Az általános iskola maga volt a rémálmom, minden nap egy új szenvedési formátum melyet osztálytársaim szabadítottak rám. Nem tartoztam a népszerű gyerekek közé, de az emberi kinézetem végett a könyvmolyok sem igazán kedveltek, így hát kívülálló lettem, egy állami iskolában. Tudtam, hogy nem számíthatok hosszú életre így, ezért megkerestem azokat akik már éveket átéltek, és úgy gondoltam falkában erősebb lennék. Hát összebarátkoztam a feketébe öltözött hosszú hajú "gruftikkal". Nem kellett egy év sem, mire teljesen átvettem a a stílus jellemzőit és az életérzést. Borzasztó volt, nyolcadikos lehettem de már alkoholt fogyasztottam és cigarettáztam. A falkában szerencsére nagy összetartás volt, így ha az egyikünket bármiféle probléma érte a többiek azonnal kiálltak mellette. Úgy hiszem akkorra mondható az első szerelmem és a szüzességem elvesztése is. Nem volt túl kellemes élmény egyik sem, mivel az illető lány egy "vámpírfétishes" valami volt, visszagondolva nem is nézett ki akkor még olyan szépen. A középiskola minden szörnyű rémálmommal ellentétben jó helynek számított. Itt már fontos volt az ész is a kinézet mellett. Egyfajta maszkot hordtam magamon, amellyel eltakartam a belsőmet és csak valami ostoba nagymenő látszatát keltettem. De hamar rá kellett jönnöm, hogy vagy az agyamat teszem vagy pedig tanulok, mert a kettő együtt valamiért nem megy, így hát tanultam, és megint előjöttek a régi sérelmeim. Itt viszont teljesen egyedül voltam és persze az ellenkező stílusirányzatok követői betaláltak, mert tudták rólam, hogy nem vagyok vagány. Az első igazi verekedésem, az iskola egyik élsportolójával történt, azonnal az igazgatói irodában kötöttünk ki. Dan-nek hívták, nagy darab volt, de érdekes módon nem idióta, és volt valamiféle érdekes zenei ízlése. Egy hónap büntetést kaptunk, és a büntetés alatt valami csoda folytán összebarátkoztunk. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy Dan-t a "nagymenőt" rávezessem az én szubkulturális nézeteim követésére, így ő is goth lett. Ezt követően egyre többen csatlakoztak hozzánk az iskolában és egyre népszerűbbé váltam. A népszerűségnek ára van... az esti tivornyáknak, a gyors kurváknak, ingyen fűnek és kokainnak a sarki delaertől, a tetoválásoknak, a pia lopásoknak, a verekedéseknek, a bulizásoknak, a zenekarosdinak. Egyre jobban haladtam lefelé azon a bizonyos leejtőn. Nem volt megállás. Mire betöltöttem a 20. életévemet, elköszöntem a keresztanyámtól, a nőmtől, a szüleimtől, és mindenkitől aki "fontos" volt nekem aztán Dan-el és a friss érettségivel a zsebemben más városba költöztem, munkát vállaltam egy bárban majd normális keresetre tettem szert. Zajlott az élet, úgy ahogy azt illik, de érdekes mód inkább már csak este mozdultunk ki otthonról, és akkor is csak a bár irányába, én és Dan melóztunk, szinte az összes vendéget ismertük, és szoros kapcsolatokat alakítottunk ki. Minden este új numera satöbbi. Akár egy Marilyn Manson koncert backstage-ébe is bemehettünk volna, de nekünk megfelelt a bár és az ottani ismerősök.

Aztán egy éjszaka mikor takarítottam a pultot egy gyönyörű fekete hajú erősen sminkelt lányra lettem figyelmes.

-folytatása következik

- a történet a fantázia szüleménye, ha bármilyen hasonlóságot vélsz felfedezni e között és élő személyek között csak a véletlen műve.

Messze a legjobb!

Sok blogot vezettem már életemben, hogy az mennyire siker, vagy balsiker, hogy egy nap 500-an tévedtek ide, ahol semmi, ismétlem SEMMI nincsen az is mesébe illő. Nem tudom, mit szerettek rajtam, vagy ezen a blogon ennyire(leginkább a Grimtélzes bejegyzésemet...:D) de tény, hogy nagyon brutálisan sikeres, és azt hiszem holnaptól kezdve alkalmazom a "pénzre váltás" funkciót. Amúgy egészen vicces, hogy egyes embereknek ennyire ótvarul pocsék az ízlésvilága, hogy körülbelül a semmiről olvasnak.

Szeretnék bejelenteni pár új dolgot:

-A blog néhány napig feltehetőleg szünetelni fog, mert új dizájnt szeretnék neki adni, vagy ha azt nem is, rájönni pár dologgal ezzel kapcsolatban.

-próbálok pár érdekes postot írni, például: zerozófia, filmajánló, zene ajánló, pornóweboldal ajánló(csak is kizárólag pedofiloknak) azt hitted mi:D

-Új modulok bevezetése

Komolyan kíváncsian várom mi lesz ebből az egészből, remélem sikerül valamit alkotnom, mert ha ez a blog jól működik, akkor tudom promotálni egyes dolgaimat, mint az együttesemet, a szóló Dj-zésemet, illetve további munkásságaimat, eseményeket, bulikat

Szóval: Várom továbbra is a látogatókat, és kommenteljetek azért már ha itt vagytok^^

teszentkelofás :D

9-es terv a világűrből- Hadművelet sikeresen végrehajtva, végignézve, elvégezve, elpuszítva:D A filmel kapcsolatban csak egy pozitív megnyilvánulásom van: végiglehet nézni sokszor, de inkább élek szintézisben egy teknőccel minthogy komolyan vegyek egy ilyen filmet. A film alapjába véve SZAR...nagyon. És Nóha egyik munkatársától szerzett valami Mahgyah szinkront, ami nagyon házilag volt elkészítve. Az első 3 percnél szétröhögtem magam mikor körülbelül ilyen szöveget nyomnak be: Kovács Géza őőő Termékmanager asszisztens fő pénzügyi tanácsadó

Olyan szinkronhangok vannak, hogy azt el se lehet hinni, hiszen nem illik egyáltalán a karakterhez a hang, továbbá 5 személynek ugyan az a szinkronhangja, és olyan monoton, hogy az tényleg mesébe illő:D

Supernatural Csinki által átdolgozva - a 9-es tervnél minden jobb, Nóha ugyanis készített egy kis Supernatural magyar szöveget saját ízlése szerint, volt ott minden:D Best of ez volt ami Sam Winchestertől hallhattam: GECIII, durva trip, ez LSD :D

RPG

mikor még gyerek voltam azt hittem, minden egyes óra amelyet D&D-vel, Mágussal vagy Vampire The Masquerade-el töltök el egy nappal tovább tart a szüzességem(érdekes paradoxon) Nos hát annyit játszottam ilyen játékokkal, hogy még 20 év kell, hogy elveszítsem a szüzességem elméletben, de hát ugye ez nem így történt és egy retkes ribanc lettem, de egy valamire rájöttem: Ha tudom mit jelent az, hogy 8. generációs antitribu Termere 4-es szintű Taumaturgiával, vagy az, hogy level 42.es Orc Shaman Dungeon 2-es szetben az egyenlő azzal, hogy nem tudok normálisan bánni az emberekkel:D

De majd eljön az én időm mikor is a nők arra hajtanak akinek kevesebb a generációja vampire-ben, addig meg megelégszem a plasztik barátnőmmel akit szeretek mind amellett, hogy nem ismeri a Tremerek ösvényét :D

De hozzáteszem, a Giovannik a legjobban >_>

All my Life to Sacrfice

Összegezzük az elmúlt három évemet:

Gyűlöltem,különbözni akartam, szerettem, beilleszkedtem pedig tudtam más vagyok mint a többi, aztán ismét szeretni kezdtem, gyűlöltem, majd bekerültem oda ahol magam lehetek, de rájöttem, hogy ez csak egy egyszerű illúzió, majd próbáltam szeretni de nem ment, így hát lemondtam mindenről amiről csak letudtam, elbújtam, majd egy idő után ismét rákényszerültem a szeretetre, de egy olyan embert szerettem aki hátba szúrt, ez egymás után 4 emberrel fordult elő. Aztán végre megtaláltam akit igazán szerethetek, de elvesztettem így beértem azzal aki akadt, és fél évet elpazaroltam az ő "szeretetére" pedig nem ért annyi, aztán gyűlöltem. Most megint szeretek és gyűlölök egyszerre.

Ostobaságom miatt két olyan embert veszítettem el és sodortam más karjaiba akit teljes szívemből szerettem. Az egyiknél még van némi esélyem, csupán a távolság az ami meghatározó szerepet játszik, a másikat pedig nem láttam szeptember óta.

De más nézőpontból:

Az idióta kisgyerekből szeretetreméltó félig felnőtt ember lettem, akit megbecsülnek a barátai, aki megérdemli azt, hogy szeressék. Olyanokat értem el amiről más csak álmodhat, és én is csak álmodtam róluk három éve. Időközben annyi darabka tört már le a szívemből, hogy már nagyon kevés embernek maradt férőhely benne, de ők mindig ott lesznek. Néha gyűlölöm magam, hogy nem úgy gondolkodom mint a többi ember, és ezért sosem tudok igazán elvegyülni köztük anélkül a pár ember nélkül. Rájöttem, hogy az áll arcom éltet.

És ténylegesen beigazolódott az, hogy egy halott ember emlékeivel kell együtt élnem.(semmi spirituális) de Megmagyarázom: A régi énem emlékével akit meggyilkoltam magamban, az ő érzelmeivel, az ő gondolataival, az ő tetteivel kell együtt élnem, habár ő már halott, én vettem át a helyét.

olyanszép:

Néha megnyugtat

Néha teljesen megnyugtat, hogy tudom: nem vagyok teljesen egyedül egy hatalmas világban. Hisz ott vannak azok az emberek mögöttem akik mindig, minden körülmények között támogatnak és segítenek nekem. Ott van Ákitriád meg Nóra, Sipi,Gabi és KicsiTimi(Lil.Tim:D) meg Sline Cica Min, és sorolhatnám még hogy kik. NEM...NEM kerülhetek soha olyan bajba amiből ne tudnának kirángatni(Extrém esetben hajamnál fogva egy szaftos kussoljmár te köcsög jelzővel illetve ráadásul, mindez Gabitól ^^)

Somtimes

Igen ritkán beszélek az érzéseimről, de néha jó kimondani amit gondolok. Nos hol is kezdjem? Bizonyára rengeteg embernél előfordul az, hogy teljesen üresnek érzi magát, hát nálam ez most játszik. Szeretném elszigetelni magam teljesen az érzéseimtől, de teljesen felesleges hiszen az érzések nélkül nem lennék semmi. Végignéztem múlthéten Ákossal és a többiekkel az Equilibriumot és elgondolkodtam, vajon mi lenne ha: Egy olyan világban élnénk ahol nem lennének érzelmek? Mi lenne az emberek célja? Az hogy éljenek, szaporodjanak? Értelmét veszítené az élet, és nem lenne ami mozgatna minket. Ha gyermekkorunk óta belénk nevelnék azt, hogy az emberi érzelmek feleslegesek, undorítóak akkor bizonyára az lenne a megszokott és nem is lenne nekünk ez furcsa, nem lennének ilyen gondolataink. Nem lehetnénk szerelmesek, szomorúak, dühösek. Nem lennének gyilkosságok csak úgy, nem lennének úgymond "gonosz" emberek, sem pedig "jók" nem lenne semmi. Zombiként sétálnánk a-ból b-be, hogy végrehajtsuk azokat a dolgokat amiket meg kell csinálni, elveszítenénk az egész életünket. Szóval nem..nem vagyok üres. Teli vagyok érzelmekkel, úgy ahogy akárki. Csak teljesen más, mondjuk szomorú vagyok, vagy nem érdekel a körülöttem lévő világ mert egoista vagyok. Bele kavarodtam ebe az egészbe, úgyhogy jobb ötletnek találom, ha most rágyújtok és lefekszek aludni.

Minden kellék begyűjtve

még mindig nem fogom fel, hogy ilyeneket miért nem fészbukon írok:D

Üzenet Nohrának>_<

2 zacskó chips-oké

1 üveg enerdzsidrink-oké

csoki-oké

keksz-oké

Cigi-oké

dohány-oké

középiskolás történelmi atlasz-oké

1db újszerű alig használt Sline CatAmine

még bérletet is vettem puszta hobbiból

AJÁNLOM, HOGY JÓ LEGYEN A MADAFAKA VEMPÁJÖR:D

és, hogy boldog legyél:

O__O

egyre többen és többen nézitek azt, hogy nyafogok mindenért:D deee MIÉRT?:D

Atari Teenage Riot

Fehér "aszonta", hogy van egy együttes ami olyan számokat csinál, ahol van egy olyan frekvencia, amelyben megtalálták azt a hangzást, ami agresszívvá teszi tömegesen az embereket. GECIRESZARZENE! Ezt most megmondom, de igaz... én most is a hatása alatt vagyok. Vicces, hogy egy zene erre képes.

THX^^

bibí voltam ákiéknál tegnap és kaptam tőlük szülinapi ajándékot :P legjobban mondjuk a Britney poszternek örültem. Ja meg Csinky csinált nekem Cookie Monsta-ás, leopárdmintás és Cure-os pohár alátétet. nekem volt a legjobb ajándékom, úgyhogy szopjalemndenki^^ köszönömszépen Nóha é Ákhos

Happy F*CKING Birthday Zero

ezt is megéltem köcsögök^^ :D

Paris Hilton Öribarit keres

és akkor, jogosan felteszem a kérdést: KI A FASZT ÉRDEKEL? Paris Hilton egy divat ikon(aha persze... kis ujjból nagyobb divatikonok vannak, mint periszhilton) Bár már őt majmolni nem annyira menő, most inkább ké"dollár"a a menő, és be kell érnünk a jorlávizmájdzsrággal , de régen periszhiltonvolt a raj (H) szóval: unalmamba nézem a televízsönt(érdekes, hogy a szöveg ellenőrző nem húzza alá) és az MTV-re rákapcsolok, mint tudatlan. Igazából azon kívül amitől undorodok nem fogadott más, de még is néztem.. néztem hogy hátha lesz valami értelmes műsor, aztán: PERISZHILTONÖRIBARITKERES jeeeee. Aki nem ismerné a sorozatot arról szól, hogy van ez a periszhilton és valami nagy házba összegyűjt valami horribilis mennyiségű tajparaszt idiótát, akik végigszenvedték az életüket a gettóban vagy májámibícsen és akkor hűűű:D Aztán periszhilton kiszavazza őket, mert "nem értesz a divathoz" "nem vagy elég homoszexuális" "csúnyavagy" meg ilyenek. Szóval igazi élvezet.. pár idióta egy szőke kurvával akar haverkodni, mert hogy mekkora fémösz meg mekkora celeb meg satöbbi. Legjobb barátokat meg ugye téjvéj shókból lehet szerezni. Majd Slineal mi is rendezünk egy Ket és Nojzuf öribarit keres. televízsön én így szeretlek...^^

Az érzések hullámhosszán

Most őszintén! Legyünk egoisták - és gyújtottam meg a cigimet- sosem volt olyan, hogy azt érzitek, mindenetek megvan, és ti vagytok a világ legszerencsésebb emberei? Van szép ház, szerető család, frankó barátok na meg egy iszonyt jó csaj, aztán puff! Felébredsz és a szaros kis szobádban találod magad, a szaros kis szánalmas életedben, a hülye lakásban, a hülye tévével és a hülye veszekedő szomszédokkal- szívtam bele hatalmasat a cigarettámba- Rendszerbe mint valami droid, lefürdesz, fogat mosol, felöltözöl, megfésülöd a hajadat, és a többi reggeli szarság. Rágyújtasz egy kurva cigarettára, mintha az lenne a mindened és elindulsz, de hogy merre és minek... na azt te sem érted. Beülsz a kibaszott iskolapadba és 8 órán keresztül ülsz bent... minek? Hát azért, hogy még droidabb legyél, és még jobban halálra dolgozd magad értelmetlen dolgokért. Aztán rájössz, hogy értelmetlen minden. Alapvetően minek dolgozok? Jó-jó persze, máskülönben nem lenne pénzem kenyérre meg ilyen szarokra - elnyomván a cigimet, újat gyújtok- de alapvetően miért van rá szükségem? Az egész kikurt élet valami elcseszett-szétbaszott rendszeren alapszik. Na meg ott vannak az ilyen faszságok, hogy karácsony meg születésnap. Mit ünneplünk most komolyan? Jó ne értse senki félre, szeretem ha a család együtt van és mindenki szereti egymást, de hát.. a valós szereti a valótlant?- majd felnevettem, de úgy, hogy majdnem kiestem a székből- Az egész értelmetlen, és a létezésnek sincsen alapvetően semmi értelme. Ja most nézhettek depressziósnak, őrültnek, öncsonkítónak, emonak, gothnak... akkor is így van az egész. Figyelj...figyelj.. csak egyszer mondom el: nem vagyunk mások csak bábok! Jajj de kit érdekel ez a depressziós faszság? Nem azért vagyok itt, hogy ezekről beszéljek! Azért kell itt ülnöm mert vétkes vagyok, vagy valami ilyesmi! Legalábbis ők azt mondták, hogy én tehetek mindenről. Óvatlanság! Egy nagy lófaszt... pontosan meg volt tervezve az egész. Ez amit az előbb előadtam, egyáltalán nem melodráma... ez a színtiszta igazság. Tudod... azok akik meghaltak, mind rájöttek erre amire én. Magamat csak egy szerencsétlen áldozatnak vallom! Most hiába mesélem el az egészet. Igen... a drogokba menekülve próbáltunk élvezetet szerezni, úgy hajtottuk fel a kokaint ahogy azt kell, és a heroint minden áldott nap toltuk. Szerintem már egy épp agysejtem sincsen, most is valószínűleg ülök egy metrón és ez az egész valami idióta hallucináció. Szóval ja... toltuk ezt a sok szart, vénásba, orrba... mindenhogy. Aztán egy idő után már nem tudtuk megkülönböztetni a valóságot a képzeletünktől. Borzasztó volt... mindenütt csak fura bizarr lények, meg helyek. Próbáltad már a herkát? Nem? Gondoltam... na szóval az maga a mennyország. Ott végre megértettem mindent, de normális fejjel átgondolva az egész egy nagy rakás szar. Szóval... már egy idő után mindenkit irritálhatott a helyzet. De mi a faszt csinálhat egy csapat fiatal egy pincében bedrogozva? Hát... nem éppen démonokat idézünk. Baszunk orrba szájba... a végére már tökmindegy, hogy ki kivel. Borzasztó látvány mikor a nődet ketten kúrják, és te végignézed... Hát..ja. Aztán mindenki persze a tesztoszterontól meg az afrodiziákumoktól amire rásegít a sok hallucinogén anyag, bepörgünk és egymást csépeljük. Mindaddig folytatódik ez amíg valaki meg nem hal. Aztán kitör a pánik, elsőnek a mély depresszió. Órákig ülsz, és zokogsz. Aztán összegyűjtöd a maradék erődet és figyeled a többieket. Egy rendes ember agyába az történne ilyen szituációban, hogy rögtön a rendőrséghez fordulna. De egy csapat bedrogozott fiatal nem fog a rendőrséghez fordulni. Élet-halál harcot vívunk egymással. Feszülten pillantunk egymásra, és aki elsőként feláll, arra a többiek ráugranak. Szar érzés lehet. A pince, sőt az egész ház egy kibaszott nagy csapdának tűnik és minden kezed ügyébe kerülő tárgy, egy halálos fegyver. A végén már csak te maradsz állva, és mindenki körülötted haldoklik. Súlyosan meg vagy sebesülve, de tudod, hogyha itt maradsz te is ugyanúgy meghalsz. Így hát nincsen túl sok esélyed... kimész a házból, és elvonszolod magad valameddig, és csak abban tudsz reménykedni, hogy valaki felszed, és bevisz egy kórházba, aztán így találod magad. Az egésznek semmi értelme ugyan, de aztán a sokadik végigbőgött éjszaka után annyira kimerülsz, hogy elalszol. Aztán felébredsz és puff. A kibaszott francia ágyadon találod magad, a kibaszott topmodell barátnőd mellett, a kibaszott selyem hálóingben, és nézheted a kibaszott meccset a kibaszott nagy plazmatévédről. a Szúrások nyoma sehol sincs a testeden, és rájössz hogy ez valami kibaszott elcseszett álom. Aztán bekapcsolod a kibaszott tévédet, és meglátod az az arcot amit az álmodban viseltél. Akkor mi a faszom volt ez az egész? Álom, vagy valóság? Esetleg még egy esély? De már legalább tudom az élet értelmét, ami nem más mint egy nagy lófasz...

Napi okosság:

Randy Hickey ha jobban átgondoljuk nem egy szellemileg 11 éves kisfiú aki most ismeri meg a világot, és meghal a bátya Earl segítsége nélkül, hanem egy elvetemült filozófus. Erre mondjuk akkor jöttem rá, mikor fél füllel nézem/hallgattam a ComedyCentralt és Randy azt mondta: Earl néha nem szeretem a körülöttünk lévő világot!

Megértelek Randy ^^

amúgy csak nekem tűnt fel, hogy Ethan Suplee (igen mivel a májnémizörlös rendi hikinek Ethan Suplee a becsületes neve) mindig valami aranyos mód idióta figurát játszik.

Amelyik értelmi harcos olvasóm tud Amerikájul(ami egy nagyon alap nyelv) az lesse meg a következő interjút itt (persze csak ha van elég időd rá kedves Amerikájul tudó kultúrlény barátom, de ha már ezt a postot elolvasod akkor időd mint a tenger) Aki pedig nem tud Amerikájul..azoknak itt a segítség

Azt hitted mi?:D Ha nem tudsz amerikájul nem is vagy ember

Nem tudom miért várja azt tőlem bárki is, hogy értelmes, filozofikus, vagy zuzammen médiához kapcsolódó posztokat írjak. Alapvetően... mi az, hogy még másoknak vannak elvárásai irányomban? :) Tisztázzunk már pár dolgot: 1.ez az ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉN blogom. 2. az ÉN blogom az ÉN világom...senkinek semmi köze nincsen hozzá. 3. Ha nem tetszik a blogom evidens, hogy nem olvasod. 4. ez a blog, a saját szórakoztatásomra jött létre... nem azért, hogy XY olvassa, hanem, hogy ne unatkozzak. 5. Ha értelmes dolgokat akarok publikálni akkor, értelmes dolgokat publikálok. De őszintén... ki a faszt érdekel, hogy Szandika éppen kit szopott le a valóvilág 5496889784964561894964-ben, és hogy miféle kormány összeesküvés lappang a West Balkánban történtek mögött( részvétem az elhunytak hozzátartozóinak), hogy Orbán Viktor éppen miféle új rendeletet hozott. Ha én arról szeretnék írni, hogy éppen az iskola közepén lévő tölgyfa alá ültem le ebédnél, akkor én arról fogok írni, mert engem az a téma hat meg. Nem pedig Alekosz, és a Facebook. Úgyhogy... EZ AZ ÉN BLOGOM, HA MÁSRÓL SZERETNÉL ÍRNI...KÉSZÍTS MAGADNAK EGY SAJÁTOT... NEM NEHÉZ!

továbbá meg mindenki megnyalhatja a közepesen merev vállamat.

Miért van az, hogy...

egyre kevesebbet hallok csillogó vámpírfiúkról, farkasemberekről és az alkonyuló napról? Egyre kevesebbet hallok félszemű gyerekekről akiknek a kezében ott a penge a másikban meg a Vodka-Bomba-Cataflán kombináció? Nem akarom, hogy a félszemű lányok vonzónak találjanak, és nem érdekel az egy éjszakás kaland. Nem tud érdekelni a félig kopasz Haldokló föld, legyilkolt fák együttes? Nem! Nem azért mert engem senki se szeret, hanem lehet mert nagyfiú lettem, és egyáltalán nem érdekelnek a 14-15 éves korosztály és a hozzátartozó további "nagyfiúk-nagylányok" viselkedése, kult szokásai. Hmm... elgondolkodtató, hogy régen én is mennyire kis idióta voltam. Jó most sem vagyok különb, de már normalizálódott idióta. Felfordul lassan a gyomrom, hogyha meglátok egy ilyen díszpéldányt! Nem... nem azért mert emo, nem azért mert bi vagy homoszexuális! Nem! Egyszerűen azért mert 14 éves létére, már több emberrel élt szexuális életet"Több faszt fogott mint kilincset"(ami nem csak a lányokra értendő) mint egy egészséges 20 éves fiatal. Most jönne az, hogy tisztelet a kivételnek... hát nem. Az az igazság, hogy egyáltalán nincsen kivétel. Undorodom ettől az egész fertőtől.

ezazértelégérdekesenhataszociálisközérzetemre:D

na milyen jó már, hogy napról-napra egyre többen olvassák a blog szösszeneteimet, de a régebbi bejegyzésektől kezdve az értelmetlen hülyeségeimen át mindent :D Most vagy ennyire kezdenek ismerni az emberek, vagy ennyire gyűlölnek. Végül is a lényeg, hogy nem tudom miért, de egyre többen táccsoljátok a grévemet.

Boldog születésnapot Mr.Laura

ez is közérdekű volt, hiszen mr.laura születésnapja MA van:D a lelkem most lett 17 éjves *,* Úgyhogy ma mehetek birthday partyra. A posztnak ugyan semmi értelme sincs, de úgy néz ki mindannyian szeretitek a szart^^

az új cigaretta fénye

Az új cigaretta fénye bevilágítja a szobát. A szívem összetörik minden egyes szívásnál. Az életem akkor kezdődött mikor meghaltam. Ez olyan mély Ez annyira hideg Ez annyira éles Ez a megjövendölt

Űzöm a port az ösvényre, már valóban látom. A vérem már rég hideg. Az összes gyermekkori emlékem belülről széttép. A világomban a fájdalom mindent meghatároz. Ez olyan mély Ez annyira hideg. Az érzés mikor nem látsz más szint csak feketét.Ez annyira éles Ezt megjósolta itt vagyok a végén. A magány nem hagy békén nyári pokoli paradicsomi pokol A puszta hiánya az egyetlen büntetés-végrehajtási

Most már értem. Megszólalt a vég harang